Jézus megvendégel ötezer embert 1. osztály
Jézus amerre csak járt, mindig nagyon sok ember követte.
Beért egy-egy városba, híre ment, hogy ott van és az emberek otthagyva
munkájukat köré gyülekeztek. Így történt ez egy szép napsütéses reggelen is. Az
egyik város felé közeledve valaki meglátta, hogy ő és a tanítványai mennek a
város felé az úton. Gyorsan előre szaladt és azt kiabálta. Erre jön jézus, a
csodatévő! Jézus azonban nem ment be a
házak közé, hanem kint a szabadban lepihent egy árnyékos helyen. Közben a
városban az emberek félbehagyva munkájukat, elindultak a hely felé, ahol Jézus
pihent. Letelepedtek és hallgatták, amit a tanítványainak és nekik beszél. A
környékbeli falvakba is eljutott a hír és egyre többen gyülekeztek. Jöttek az
emberek családostól. Hozták a kicsi gyerekeket, az öregeket, a betegeket.
Lassan összegyűlt ötezer ember. Jézus tanított, gyógyított. Nagyon izgalmas
volt ott lenni. Senki nem akart hazamenni. Az idő eltelt és az emberek
megéheztek. A tanítványok kérték Jézust, küldje el az embereket, hogy tudjanak
enni. Jézus azonban azt mondta nekik, nem, hanem ti adjatok nekik enni.
A tanítványok kétségbe estek. Volt ott egy kisfiú, akinek
volt a tarisznyájában öt lepénykenyér és két hal. Ő felajánlotta, hogy odaadja.
A tanítványok kétségbeestek, mi az ennyi embernek? Jézus éppen erre várt. Készült a következő
nagy csodára, amit ötezer ember fog látni és érezni.
Azt mondta: Annyi ennivaló éppen elég. Ültessétek le az
embereket ötven fős csoportokba. Tanítványai nem értették, de engedelmeskedtek.
A gyerek odaadta a saját ennivalóját, Jézus kezébe vette, az ég felé tartotta,
hálát adott és kettétörte a kenyeret. A kenyérből két ugyanakkora darab maradt.
Aztán újra és újra. Mindig ugyanakkora kenyerek maradtak. Igy tette ezt sorban
a hallal is. A tanítványok pedig alig győzték kihordani az embereknek. Amikor
végeztek az evéssel, Jézus szól, hogy gyűjtsék össze a maradékot, mert azt majd
később is meg lehet enni. Össze is szedték és tizenkét tele kosárral lett.
Az emberek mindezt látva, hálát adtak Istennek és hittek
Jézusnak.
(A lepénykenyeret keleten még ma is sütik. Nagy követ
felforrósítanak és arra terítik a tésztát, úgy sütik. De kis búbos kemencét is
készítenek, benne tüzet raknak és kívülről teszik rá a tésztát, úgy sütik.) Éppen
akkora és olyan vékony, mint a mi lángosunk. Azt törték kézzel és ették a hús
mellé, vagy mártogatták ki a tálból a mártást, szaftot. Ha megkenték olíva
olajjal és fűszerezték, önmagában is elég volt reggelire, tízóraira.
A történet képeit megtalálod a könyv 82-83. oldalán.
A 84. oldalra lapozva oldd meg a 7. feladatot. Öt jelenetet
látsz a történetből. A jelenetek mellett találsz üres négyzeteket. Ebbe kell
beleírnod a sorszámot. Keresd meg az 5 jelent közül azt, amelyikre illik a
következő jellemzés és írd a mellette lévő négyzetbe a számát.
1.
Egyszer meghallották az emberek, hogy Jézus a
környékükön jár. Egyre többen gyülekeztek hozzá. Eljött az evés ideje, de nem
hoztak magukkal ennivalót.
2.
Egyik tanítványa odaállt Jézus elé és mondta, hogy
a sokaság megéhezett, nincs nekik mit enniük.
3.
Volt az emberek között egy kisfiú, akinek volt 5
kenyere és 2 sülthala. Azt adta oda Jézusnak.
4.
Jézus imádkozott, megáldotta, megtörte és az
megszaporodott.
5.
Olyan sok lett belőle, hogy 12 tele kosárral
maradt
Ha ezzel a feladattal kész vagy,
következik a 8. és 9. feladat.
A megoldásokat küldd el a cedrusili62@gmail.com címre. Jó munkát,
Edit néni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése